Naponta vagy inkább csak hetente (de az is sok!) megkeresnek a facebookon, hogy legyek termékforgalmazó, mert abból milyen sok pénz jön, no meg ott a szabadság, a rugalmas munkaprogram, stb, főnöktelenség!! Ki kell ábrándítsak mindenkit, de én sokszor a szemüvegemet se találom, nemhogy pénzzel tudnék járni, számlázni, ilyenek, nem vagyok egy kereskedő tipus, ha csak ez a megélhetési lehetőségem lenne, akkor talán éhen is halnék! Néha árultam a párom standjánál könyves vásárokon, és akkor is nagyon bénán csináltam. Laci mindig meegjegyezte, hogy én elijesztem a vevőket a csúnya nézésemmel! 😀 Pedig nagyon igyekeztem szépen nézni!! Úgy hogy megelégszem a fix kis jövedelmemmel, nem vágyom többre, legfeljebb csak arra, hogy csökkentsük a káros szenvedélyekre kiadott összegeket. De utóbbiért is csak imádkozni tudok, mást nem tehetek, mert nem látok rá nagy esélyt, hogy ez a közeljövőben megtörténjen!

Havasi útunk megörökítve, később szó lesz róla!

Beindult a kertészkedési és gyógynövény szezon, így egyre kevesebb időm van írni, azonkívül meg annyira fáj a jobb lapockám felső szélén egy pont, hogy alig birok dolgozni, ha sokat használom a jobb kezemet, írásra, rádiós hangvágásra vagy ültetésre, úgy beleáll a fájdalom, hogy csak a masszírozás segíthet rajta, amiért meg minden alkalommal könyörögnöm kell, hisz csak ingyen masszíroztathatok, sejtitek kivel. 🤣😂😅 Vajon mitől van ez, teszem fel a kérdést naívul, pedig a válasz kézenfekvő: mi mástól lenne, ha nem a kortól! Maholnap 55 leszek, és nem érzek sajnálatot emiatt magam iránt, csak a reumám miatt, vagy mi a szösz, mert a térdem is szokott rakoncátlankodni, de azzal könnyen elbánok, teszek rá káposzta levelet, és legújabban útilaput. (Térdszorítóval kell feltenni, másképp nem hat, csak így tud a leve a bőr alá beszívódni)☺

Anyám mesélte, hogy hat éves lehetett, amikor a dédmamájával felküldték őket a szilvásba szilvát szedni, a gyereket és az öreget, tegyék magukat hasznossá! A kertnek töviskerítése volt, és az alól is ki kellett szedegetni az oda potyogott érett szilvát, a dédinek megszúrta a tövisbokor a kezét, és mi volt az első reakciója: Menj fiam, keress nekem martilaput, tegyem rá a sebre! A kicsi Irma megkereste, letépett pár levelet, odavitte az öregmamájának, az meg rátette a kezefejére, és a vérzés elállt. A dédmama, öreg Nagy Bálintné, született Bőti Erzsébet, 1947-ben, amikor az eset történt, pontosan 86 éves volt, még élt 7 esztendőt, de sose használt gyógyszert. Valószínű ezért érte meg ezt a magas kort!

Itt én is valahova bemásztam az erdőszélen a nagy fűbe, s a telefon a kezemben szépen megörökített, nem úgy mint az ükmamát (nekem ükanyám), akiről csak egy “buletinkép” maradt fenn, és most azt se találom! 🤔

A gyógynövényekkel az a baj, hogy mindenki csak akkor kezdi el a kúrát, amikor már más esélyt nem lát, pedig pont fordítva kellene, hogy legyen, gyógynövény kúrákat végezni évente többször is, megelőzésképpen! És akkor sokkal kevesebben álldogálnának a korházak folyósóin! – ezt az ürmös öregúr mondta nekem jó másfél hónappal ezelőtt. Még egy esetet itt közbeszúrok (családi legenda, de igaz!), aztán rátérek a jelen történéseire: Nagyapám fiatalember korában jött haza szekérrel Somlyóról, mire hazaért, annyira be volt lázasodva, hogy azt hitték, amint nagy bajjal kecmeredett le a szekérről, hogy részeg. Forró volt az egész teste. Amikor az anyja, az én dédmamám meglátta, megijedt és jól sejtette, hogy tüdőgyulladása van, ami akkor halálos betegségnek számított! Szaladt gyorsan Csehibe, ahol piócát lehetett kapni, most már nem világos előttem, hogy vette, vagy a Krasznából halászta ki őket, de hozott vagy 15 darabot, rátette a nagyapám hátára, így gyógyult meg! A nagymamám sógornője, ángya, pedig meghalt 26 évesen, ugyancsak tüdőgyulladásban, mert az orvos azt mondta, tekerjék melegvizes lepedőbe (1926-ban). Láttam a neten, hogy piócákkal (vérszípollyal, ahogy mamám emlegette), ma is gyógyítanak, az alternatív gyógyászatban ma is használják ezeket. De megjelenik időnként ilyen összesítésekben, hogy a középkor fura gyógymódjai… amin manapság hüledezni kell! Igen! Lehet az ilyen összesítéseket is a gyógyszeripar rendeli meg.🙄

Kinyomtattattam magamnak a Voynich kéziratot, egy ezoterikus oldal feltette a világhálóra, elérhető mindenki számára. Ez egy titkosírással írt könyv a 14-dik vagy inkább a 15.dik századból, amelyet még nem sikerült megfejteni, csak azt sejtik, a képek alapján, hogy gyógynövényeket mutat be, és fürdőkúrákat ajánl terhes nőknek. Van egy népszerű magyar youtuber, aki nemrég foglalkozott e témával, régebben követtem, de ezután meggondolom a dolgot! Ő tudni véli, hogy majdnem az összes rajzot megfejtették, minden gyógynövényre rájöttek, hogy mi, kettő kivételével, és kifejti, hogy a múltban a rozmaringnak gyógyhatást tulajdonítottak (a naiv, primitív javasasszonyok ugyebár, ezt csak én teszem hozzá), most pedig inkább csak fűszernek használják. Aztán a kenderről nem is mer beszélni, még kritikus módon sem, nehogy a youtube politikája folytán töröljék a felvételét. – vallja be őszintén! 😏

Ha valaki most lerajzolná ezt a mutáns gyermekláncfű virágot, ki lenne az, aki kitalálná, hogy ez micsoda? Úgy hogy szerintem a Voynich kézirattal is még elbajlódnak egy ideig. A rendszer pedig azt akarja, hogy mi tudatlanságban éljünk, és ennek a mozgalomnak akad elég sok pártkatonája, az új világrend zsoldosai gondoskodnak róla, hogy csak az kerüljön szem elé, amit ők akarnak. És most már kifinomultabb módszerek vannak, mint a boszorkányüldözés: mellékvágányra tenni, kigúnyolni, lejáratni, Laposföld díjjal kitüntetni. Mindenképpen megosztani a közönséget, harcoljanak csak egymás között, ócsárolják csak egymást, oltottak és oltatlanok, mi ott fenn úgyis tudjuk, mi a jó! Miért élnek, éltek olyan sokat a nagy emberek, királyok, Rotschildok, híres színészek, a huszadik század hírességei? Mert valamit tudtak, amit mi nem! Főleg azt, hogy ne bízzák rá magukat a rendszerre, mint ahogy azt a kisemberek teszik!

Jó dolog ám a körön kívül lenni! Azt írsz, amit akarsz, amiről akarsz, és amikor éppen kedved tartja. Nem köt semmiféle dogma, és nem kell besimulj a fősodrásba. Még akkor is megéri, ha mellékvágányra szorulsz, ha eldugja az “algoritmus” a cikkeidet! Azoknak a “tisztánlátóknak” mindenben igazuk volt, mégis sokan még mindig elhiszik, hogy megérdemelten kapták a laposföldes titulust! Megnéztem egy legutóbbi videóját az egyik orvosnak, amiben arra kérte az embereket, hogy szokjanak le káros szenvedélyeikről, mozogjanak sokat, étkezzenek egészségesen, kerüljék a stresszt (utóbbit a legnehezebb!), hogy ne szoruljanak orvosságok szedésére, én kiegészíteném azzal, hogy ne függjenek a rendszertől! Mert a rendszer téged akar, minél tovább benn tartani a kötelékeiben, hogy ne menekülhess! Ma már annyira eltávolodtunk a természettől, hogy bármilyen bődületes marhaságot elhitethetnek velünk. Próbálj meg kicsit jobban belemerülni az úgymond alternatív gyógyászatba, és rájössz, hogy basszus, minden igaz! A gyermekláncfű egy szent növény, és akár a ráknak is több természetes gyógymódja is létezik.

Megjelent a kakukkfű a mezőmön 🙂 Van mit gyűjtögetni!

Egyik családtagomat daganattal diagnosztizálták, nincs felhatalmazásom arra, hogy a nevét eláruljam, de sejthető lesz a továbbiakban. Megvolt egy műtétje, óh, minden oké, semmi gond, szépen lábadozott. Pár hét múlva felhív a sebész, minden rendben, csak van egy kis bökkenő, még találtak valamit a szervezetében, a CT kimutatta, és szükség lenne még egy műtétre!! Mondom, mi lenne, ha felkeresnénk az öregurat, aki az egynyári ürömmel foglalkozik? El is látogattunk hozzá még aznap délután, ő elirányított a tanyára, ahol az ürömtinktúrát készítik. Kisilabizáltuk, aztán kieszközöltük, hogy az onkológustól kérjünk még egy átvilágítást. De szorított az idő, már csak egy hét volt addig a bizonyos napig, belevágtunk hát keményen az ürömkúrába. Párhuzamosan én pitypang gyökeret is ástam, minden reggel frisset, és abból főztem teát, két decihez kell egy kávéskanálnyi vagdalt gyökér, de mindig többet tettem, inkább legyen több, mint kevesebb. 5 percig főztem, aztán leszűrtem, tulajdonképpen megvártam, amíg leszáll, és azt kitöltöttem fogyasztásra a betegemnek (Ezt az utóbbi kúrát a tik-tokon láttam, lehet röhögni, de ott is tevékenykednek jóakaratú emberek!). Szóval családtagom szedte az ürömcseppeket, naponta háromszor, ugyancsak háromszor itta a gyermekláncfűgyökér teát, és ivott egy kevés vörösbort este, mert az üröm állítólag kiszedi a vasat a szervezetből, első napokban kicsit szédült is emiatt. Van, aki azért hagyja abba a kúrát, mert megijed a kezdeti szédüléstől. Közben rengeteg csodálatos gyógyulásról hallottunk, műthetetlen agydaganatos betegről, akinek összezsugorodott a tumorja, cigányasszonyról, akit hazaküldtek a korházból meghalni, mai napig él, öregemberről, akiről lemondtak, már a temetését intézték, egy hét után felkelt az ágyból, stb.

Virágzik a szamóca is a mezőn, lesz mit csipegetni hamarosan!

Eljött az ominózus nap, nagyon izgultunk, legalábbis én, felmentem az erdőbe meditálni, hogy jól alakuljanak a dolgok, aznap vizsgázott egy másik rokonom, érte is imádkoztam. Mindketten 11-re voltak programálva. Én egy órán át a napsugarak felé fordulva imádkoztam az erdő közepén egy kicsi tisztáson, áramoltattam magamban a kozmosz energiáit, mindegy, nem lényeges 😆 , a lényeg az, hogy utóbb értesültem arról, hogy a vizsgát délután egyre halasztották, a CT-t is később ejtették meg, de az imám mindkét esetben, úgy tűnik, hatott, célba ért: a rokonom átment a vizsgán és a radiológiai eredmény már nem mutatta ki a megműtendő nyirokcsomók gyulladását, a fránya limfoglandulák visszahúzódtak eredeti állapotukba. Még szép! Könyveltük el a sokféle fajta házikezelés után, de az ürmös öregúr megszidott: Maga mindent összekutyult! Kutyultam, nem kutyultam, az eredmény a lényeg! Most mondhatjátok: “a mázlisták!” Vagy, hogy “a történet itt még nem ér véget, várjuk ki!” Persze, tudom, ez nem azt jelenti, hogy hátra lehet dőlni, és tovább lehet vedelni a sört és dohányozni a nikotinmérgezés első tünetéig, hanem szépen csinálgatni a kúrát, ismételgetni rendszeresen, és életmódot váltani! Az agydaganatos nőről hallottam, hogy abba se hagyja, folyamatosan szedi az ürömcseppeket. Természetesen, ilyenkor vannak ellenpéldák is, hogy egy másik beteg tanárnő ugyanezt a kúrát csinálta, az állapota rosszabbodott, visszatért a rendszerbe, talán meg is halt azóta. Én laikusként csak azt tudom mondani, hogy mindig az a gyógyszer hat, amiben hiszel, nem számít, hogy mi az (a fájdalom csillapítóról is azt tartják, hogy 30 százalékban a hit az, ami elmulasztja a fájdalmat, és a többit végzi el a pirula!, mert a placebó hatás a vegyi készítmények esetében is érvényes!)! De nem úgy, hogy megpróbálom, oszt lássuk, mi lesz, hanem mélyen hiszel benne, teljes lényeddel. Habár a kedves családtagom, nem tudom, mennyire hitt teljes lényével, noha katolikus lenne az eszemadta, és az üröm mégis hatott, vagy hatott a gyermekláncfű gyökérrel kombinálva. Ezt már sose fogjuk megtudni! Mindenesetre én azóta a pitypangot (is) egy szent növénynek tartom, és ezt az egy hónapot egy olyan megpróbáltatásnak, amiből sokat tanultam. A kezeimen is látszik a hatás, mert igazi földműves tenyerem lett, az őseim biztos büszkék rám ott a másik dimenzióban! 😇

Citromfű “ültetvény” az erdőben, ezt május elsején fedeztük fel, amikor medvehagyma után kutakodtunk, utóbbit sajnos nem találtunk, de most citromfű kúrán vagyunk, amellett, hogy nyugtató hatása van, méregtelenítő is! Szóval a megviselt májat szépen kitakarítja 😊 erre majd visszatérek, és elmesélem azt is, milyen volt a viszonyulásom ezelőtt 25 évvel…

Azonban most a mai mondandómra visszakanyarodva, nem akarom magam áldozatnak vagy hősnek beállítani, de egy bő hónapon keresztül minden reggelem azzal indult, hogy ástam a ház háta mögött, a mezőn, hétvégén a Maros-parton, és nem volt könnyű, mert tudni kell azt, hogy a pitypang nemcsak szívós növény, hanem makacsul védekezik, a gyökér majdnem minden alkalommal beleszakadt, ásóval is nehéz volt az egészet kiszedni. Szerencsére esős idő járta, akkoriban történt az áradás is az udvarunkon. A levágott gyökereket felhasználtam, a növény föld feletti részét pedig a megmaradt gyökércsonkkal visszaültettem a földbe, hálából visszaadtam a természetnek. Az utolsó hetekben már az útmenti sáncból is kénytelen voltam ásni, mert már alig találtam növényt. Pedig azt ajánlják, hogy lehetőleg kerüljük a szennyezett lelőhelyeket! De hát az élelem, amit fogyasztunk, nem szennyezett, vegyszerezett? Most egy kis kipufogó gáz olyan nagyon nem árthat annak a gyökérnek, (mi is ugyanitt élünk, ugyanebben a szennyezett világban)? Főleg, ha az embernek nincs más választása. Na szóval eddig jutottam, és úgy érzem, kötelességem megosztani! Mindenkinek jóegészséget kívánok, mert ez a legfontosabb ahhoz, hogy teljes életet élhessünk!

https://hu.wikipedia.org/wiki/Martilapu – végre egy wiki oldal, ahol a gyógyhátásokról is írnak!, s nem azt fejtegetik, hogy ez csak gyom, és írtani kell!

A Maros-parton is van már mindenféle, főleg a zsurlót keresem most, ezt a kis sárga virágot még nem ismertem, de egy kollégám segített, kúszó boglárka!

A blogindító képem 18 évesen készült, a szilvásunkban, amikor még annyira naív voltam, a gyógynövények terén meg kimondottan tudatlan, nem éltek már a déd- és ükmamáim, hogy kioktassanak, de sose késő tanulni! …