Csirketoll, immunitás, őzek

Tudtam, hogy valaki a családban február 17-dikén született. Már akkor biztos voltam benne, amikor első éves egyetemista koromban az egyik szobatársnőm, Eliza ezen a napon ünnepelte a szülinapját. Akkor még nem létezett a Facebukk, hogy bejelöljük egymást megismerkedésünk első órájában, és a névjegyzékből minden adatot kiolvassunk a másik személyről. Biztos a kezembe kerültek gyerekkoromban ezek a keresztlevél kivonatok, és megjegyeztem néhány adatot. Sokszor megtörténik velem, hogy valamit bizonyossággal tudni vélek, csak éppen nem tudom, honnan származik az infóm. Mindig nagy fontosságot tulajdonítottam a dátumoknak, jelzésnek vettem, ha valaki szintén a szülinapomon született, vagy jeles napon halt meg. Még azt is, ha egy könyvben egy számomra fontos dátumot emlegettek. A tegnap például újranéztem Lacival a Taxisofőrt, és Robert de Niro alias Travis, május 10-dikén kezdi el írni a naplóját, vagy inkább mi, nézők, ezen a napon csatlakozhatunk a történetéhez. Szinte ujjongtam! A szülinapomon!! De szuper!! Egyik kedvenc filmem, csak hát Lacival ezt nem lehet élvezni, mert látom rajta, hogy unja, hogy túl lassúnak tartja a ritmusát, és ez az érzés rám is rámragad, és nyugtalanságot kezdek érezni. 😏

Kerek évforduló, 165 éve született az ükapám, de még ennek kiszámolásához is meg kellett nyissak a laptopon egy számológép programot, és oda is véletlenül 2202-őt írtam be, aztán csodálkoztam, hogy 345 év lett az eredmény! Mindegy, mert úgyse tudjuk igazából hányat is írunk, ha Heribert Illig könyvét elolvassuk a kitalált középkorról… Nagyanyám fejből hamarabb kiszámolta volna…

Azért jó tudni, hogy hogy is hívták a szépapádat és neki az édesapját, aki ha már ifj. Nagy Ferenc, akkor az apja is Ferenc, kétségtelenül. 😀 És jó tudni, ki volt a bábaasszony abban a korszakban és ki a tiszteletes. Előbbi lehet nem is újlaki volt, mert olyan szokatlan nevet viselt: Parajkó Juli. Mintha művésznév lenne, vándorszínész neve. Lehet a szomszéd faluból hívták septiben világra segíteni az újszülöttet. Sok mindenről tanuskodik egy ilyen “ősrégi” nyomtatvány, pl. arról, hogy abban az időben négynaposan megkeresztelték a csecsemőket, hogy ha Istenments, nem marad meg, keresztyénként távozzon e világból. A keresztszülők neve alapján is talán valaki a falumbeliek közül az őseire ismer itt most.

Szabadságon vagyok és járom az erdőt, reggel másfél órát csellengek a kutyákkal. Tegnap őzeket is láttunk. Előbb elfutottak, aztán amikor már biztonságban érezték magukat, és látták, hogy mi sem mozdulunk, ők is megálltak, szimatoltak, nézelődtek felénk, kíváncsian fürkésztek.

Ott baloldalt egy ékben látszik valami, homályosan, már vásárolhatnék egy rendes fényképezőgépet. De most is Lacinak fogom adni a megtakarított pénzemet, hogy vegyen fotópapírt, mert egy öreg néninek megígérte, kinyomtatja a fotóit a telefonjáról.

Tudnak ezek az idős hölgyek valamit, nekünk minden családi fotónk a Facebook-ra van mentve, ha most Európában megszüntetik, akkor nézhetjük magunkat! Nem is a kommunikáció a fontosabb, hanem az emlékek megörökítése, ami egyre nehezebb, mert a számítástechnika fejlődésével a régi hordozók sorra avulnak el, floppy, CD, stick (pendrive), leéghet a gépünk, stb. Nem mondom, hogy a kommunikáció nem lényeges, hiszen a messengeren szoktunk a családdal videókonferenciát indítani. Majd visszatérünk megint a jó öreg Skype-hoz. 😁 De ez a veszély is, úgy tűnik, elvonult lassan a fejünk felől. Mindig valamivel riogatnak, esetszámok, korlátozások, maszkkötelezettség, csillagászati számlák, orosz-ukrán háború, most meg hallom, hogy Orbán kijelenti a magyar iparkamara gazdasági évnyitóján, hogy 2030-ra nagy átrendeződések lesznek a világon, sok minden fog történni Amerikában és az Eu-ban egyaránt, ennél a mostani pandémiánál sokkal nagyobb megpróbáltatások jönnek. Ott van fenn a youtube-on, meg lehet nézni.

De én inkább ma megint úgy döntöttem, hogy stressz helyett, ismét belevetem magam a sűrűjébe! Az az igazi kikapcsolódás, az a csend, az semmihez nem fogható. Nemcsak a friss levegő, meg a fák, az illatok, hanem a természet csendje, ami bónuszba jön.

Érdekes dologra lettem figyelmes a reggel (ez már a második nap, tegnap kezdtem el írni), eddig is láttam, de csak most jöttem rá, hogy mit jelenthetnek azok a zacskóban kidobott csirketollak az út szélén. Pontosan azt jelentheti az én olvasatomban, hogy valaki tyúkot lopott, megkopasztotta, de nem akarta kidobni a szemétbe a tollakat, hogy ne maradjanak árulkodó jelek, így hát begyömöszölte egy zacskóba, és az út mellett heverő többi szemét közé dobta. Nem is csodálom, mert amit az üzletben lehet vásárolni az hormonos, és mindenféle rendellenességet okoz. Egy ismerősöm bánatosan mesélte, hogy a 8 éves kislányának megjött a menzesze, a gyermek szinte sokkot kapott, a családorvos szerint a növekedési hormontól van, amit a csirkéknek adnak, azért hogy pár hónaposan már le lehessen vágni őket. Ez ellen vajon miért nem hoz semmiféle szabályozást az Unió? Hogy tiltsák be az ilyen szereket a baromfitenyésztésben! Azt olvastam, hogy már nemcsak a húsban van antibiotikum, hanem a tejben is. Elmentem hát a napi piacra házitejet vásárolni, és amikor itthon megkóstoltam, annak is olyan ipari íze volt, mintha felhígították volna valamilyen ronda csapvízzel. Úgy hogy most kissé tanácstalan vagyok, de más megoldás is létezik, vannak helyi termelők, akik kosárban házhoz is szállítják a javakat, csak meg kell rendelni.

Nem valami szép látvány ez a csirke-földimaradvány (egy ragadozó biztos nem csomagolta volna be a tollakat), ahogy az sem, ami a kedvenc tisztásomon fogadott. Előbb csak a szederbokromon vettem észre egy fennakadt nylonzsákot, aztán látom, hogy a távolabbi bokrokon is egy-egy ruhadarab hever. Miféle ember az ilyen, aki ezt teszi? Vagy vihar lehetett, és felkapta a szél a földről az eldobált cuccokat, és azok fennakadtak az ágak hegyén? Ki tudja, egy fát útközben, az erdőben találtam, amelyet a szél gyökerestől kidöntött.

Zombi apokalipszis. Vártam, hogy a ruhák mikor elevenednek meg, és indulnak el fenyegetően, bokrostól felém. 🤣

Szép dolgok is akadtak azért ezen a mai hosszabb sétámon, például a domb tetejéről elémtáruló völgy látványa. Imádom ezt a helyet, mesebeli! 🥰

C vitamin, védőoltás, még a szuri is garantált! 😀

Kissé félhomályban filmeztem, borús volt az ég, felvettem egy videót is, lennebb csatolom, az is elég homályos. Találkoztunk ismét őzekkel, csak sikerült elrejtőzniük előlünk, a felvételen sem látszanak, sajnos. Viszont a juhászkutyák elkísértek egy darabon, most már a haverjeim. 🤣

Jó kis túra volt, kiszellőztettem a fejem, holnap reggelig remélem, kitart. 😀

52-es körzet? hm… Innen nyílik a kapu egy másik dimenzióba 😀
Másfél óra után visszakerültem a város fölé, és megint megcsodálhattam az egykori mesebeli fotógyárat. Ebből a szögből nekem legalábbis olyan, mintha misztérium lengené körül. Biztos van a megszűnése körül is némi titokzatosság. Mindig lefényképezem, de sose vagyok elégedett az eredménnyel, mert a szem mindent másképp lát élőben, mint a gép.

A magasfeszültségű tápkábelekről és azok “ártalmatlanságáról” a következő blogbejegyzésben mesélek egy-két érdekes dolgot. Addig is álljon itt a legfrissebb videóm:

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s