(55 éve íródott a levél, édesanyámnak szólt, de Zsuzsimamám akár ma is írhatta volna)

Drága Irmuskám, 1966.IV. hó 8.

A leveledet, amit másodikán írtál, megkaptuk most 6-dikán, elíg sokáig jött. Nem írtam azonnal, mert tudtam, hogy Tőtős bátyád most mejen Húsvít reggelin Váradra, és őtülle fogok küldeni egy kis csomagot is neked. Drága Irmuskám, a leveledbűl megértettünk mindent, írtad, hogy nem engedtek el onnét, ahun most dógozol, és hogy megjavítják a fizetísedet. Jól is teszik, ha megjavítják, és jól is van, ha ott maradsz, mert mán ott meg vagy szokva mindenkivel, de ha megjavítjak, írd meg, hogy megtettík, vagy csak bolondítanak.

Mik jól vagyunk, ez idáig egíszsígesek, csak sajnos ezt a Húsvítot is nálad nélkül kell eltölteni. Már várjuk a május elsejit, hogy legyünk mán együtt egy keveset. Irtad drága gyermekem, hogy vettél magadnak ruhát, kettőt is. Jól tetted, csak szíp is legyen, és jól is álljon neked. Mikor jössz haza, hozzad magaddal, hogy lássuk meg! És ezután, ha több lesz a fizetísed, mindig vegyél magadnak valami érdekes dógokat, mert látod, én nem tudok venni neked semmit. Most is alíg tudtam az ünnepre kicsinálni a pínzt, hogy megvegyem, amit kellett, ilyen bóticikkeket.

A szövíst elvígeztem az ünnep előtt, hála Istennek, ezzel nincs bajom. Itt máma nagyon jó üdő vót, a barackfa szípen kivirágzott, csak ippen meg ne fagyna! Drága Irmuskám, nagyon vigyázz magadra, vigyázz az egíszsígedre, és boldog húsvíti ünnepeket kívánunk! Mán Bözsi is nagyon vár haza, most küldök egy kis kalácsot, egy kis tyúkhúst, egy darab sonkát, meg piros tojást. Nem írom, hogy mennyit, mert most pínteken este van, és hónap kíszitem a csomagot. Most csókolunk mindannyian milliószor, és még égyszer boldog ünnepet! Üdvözöljük Mamit, a házinénit, és az egísz Koncsek családot! Választ várunk minél hamarább! Idesanyád.