Erre mifelénk úgy tűnik, a rendőr is kétszer csenget. Írtam a múltkorában, hogy a postás ajánlott levelet hozott, amiben nagy megrőkönyödésemre egy régi ki nem fizetett parkolási bírság volt. Lezajlott a velejáró veszekedés meg cirkusz Lacival, fizetéskor pedig első dolgom volt, hogy interneten keresztül utaljam a pénzt a városháza számlájára. Múlt héten ülünk kinn a teraszon, még jóidő volt, amikor látom, hogy egy sötét kocsi, benne egy kékinges fazonnal megáll a kapunk előtt. Felhívom rá kedves párom figyelmét, éreztem, hogy ez csakis valamilyen hivatalos szerv lehet, és azt is gyanítottam, hogy hozzánk jött, mert ki máshoz? Laci azzal nyugtatgatott, hogy nem, mert a szomszédhoz, és mi van, ha kék az inge? Bárki viselhet kéket! Ott ülünk, és próbálunk naporendre térni a dolog fölött, de a kocsi csak ott áll kitartóan, és nem akar elmenni. Laci nézd már meg! Kiszáll a pasi az autóból, te ez hozzánk jött!, végre ráeszmél, kimegy elé, és kiderül, hogy jött behajtani a büntetést! Miket kell nekem megérnem! Életemben soha nem tartoztam se az államnak, se magánszemélyeknek, most meg csengetnek a behajtók a kapunkban! És a tavalyi házadóval is el vagyunk maradva! Basszus!

Igen, úgy van, eltaláltátok kedveseim, a rendőrségnek nincs világos, egyértemű adatbázisa, nekik nem jelent meg a számítógéprendszerükben, hogy mi azt a bírságot jó pár hete már kifizettük. Küldtek egy ügynököt, hogy még egyszer jól ránk, vagy inkábbcsak rám ijesszen! Szerencsére Lacinak elég okos a telefonja ahhoz, hogy meg tudta neki mutatni virtuálisan, hogy értesítést kapott, visszaigazolást, hogy bement az összeg a néptanács számlájára. Na még ilyet!!

Mert hiába mozdította előre a covid járvány a bürokrácia digitalizációját, és állítólag az ANAF már beéri a profit elektronikus lejelentésével, úgy látszik az a szerv amelyiknek a legprofibb adatbázisa kellene, hogy legyen, annak nincs, vagy lehet, hogy van, de munkát kell adni a beosztottaknak. És azok meg szeretnek házhoz menni, miért is ne szeretnének fölényeskedni egy kicsit a nyomorult polgárokkal. Ha a postás is megteheti, ők miért ne tennék meg?

A világ közben két táborra szakadt, eddig is tátongott egy mély szakadék a szkeptikus materialista ateista emberek és a többiek, a spirituálisak, az alternatív tudományokban hívők között, de most még jobban fokozódott az ellentét. Én csak azt látom, hogy egyre több az ellentmondás, és a bizonytalanság, meg a baklövés az egészségügy és a politikum részéről. Olvasom, hogy a Maros megyei Gyermekvédelmi Hivatal bepereli az államot, mert az alkalmazottaknál vírusfertőzést állapítottak meg, és beutalták őket a valódi fertőzöttek közé, egy szalonban ültek napokig velük, aztán kiderült a második tesztelésnél, hogy mégse betegedtek meg. Aki meg május elsején utazott Magyarországra, megúszta a karantént, aki meg rá tíz napra ugyanott lépte át a magyar határt, annak meg szigorúan karanténba kellett vonulnia. Hol itt a logika? Vírustagadók vagy kovid-hívők ide vagy oda, a lényeg, hogy inkább ne legyen fele se igaz az egész kálváriának, mint hogy az emberiség nagyrésze elpusztuljon, mint a 12 majom (hadserege) című filmben. Most néztem újra, elképesztő, hogy mennyi hasonlóságot találni! A rendezők is gyakran vizionáriusok. A különbség csak az, hogy nem kell a föld alatti bunkerekben élnünk. Egyelőre. Különben Terry Gilliam-nek a Brazil című filmje is ráillik a mai helyzetre. Egyre jobban imádom ezt a rendezőt!

Az öregedésemet a covid 19 megjelenésétől számolom. Amióta itthon dolgozom mindenem fáj, hiába polcolom fel a hátam, teszem a lehető legkényelmesebbé az ülésem, a munkakörülményeim mondhatni ideálisak, mégis dél körül már annyira fáj a hátam, hogy alig bírok megmozdulni. Így remélem megértitek, miért jelentkezem most, kéthetes kihagyás után. A héten kétszer voltam a városban, meg falun egy kedves kollegámnál, és estére, mire hazaértünk, annyira fáradtnak éreztem magam, hogy ágyba kellett bújnom. Laci még azt is megkérdezte, hogy vajon az 5G az oka, hogy ennyire fáradunk? Ha gyomlálok a veteményeskertben, lehajolok, utána meg felegyenesedek, szédülni kezd a fejem, lehet kellene magnéziumot szednem, de attól még jobban híznék, így hát inkább maradok a szédüléssel. Még a nemrég kapott B12-es rádiós ajándékcsomag is ott melegszik a kocsiajtóban. Most akkor paranójás az, aki fél a gyógyszerektől, a kajákban a tartósítószertől, no meg attól, hogy fb-on keresztül megfigyelik? Az 5G káros hatásától meg a mérges permetektől? Haarp és társai. Beteges rögeszme, téveszme, ugye? Laci azt mondja, neki az üzletben írja a wifi routerjén, hogy 5G technológia. Nemrég tért át az orange-ra, és az már 5G.

Kezdem érezni magamon a hatását annak, hogy ritkán hagyom el a házat, kezdek hasonlítani azokra a nyugdíjas pasasokra, akik nézik a tévét, és sörrel a kezükben a fotelből szidják a rendszert, meg hőbörögnek, de senki nem figyel rájuk. Még a saját feleségük sem. Most ez az Elfújta a szél igenis felhergelt engem is! Pedig aki ismer, az jól tudja, hogy se rasszista nem vagyok, sőt mindig a lehető legnagyobb empátiával viszonyultam a mássághoz. De miért akarják elvenni a tinikori kedvenc könyvemet vagy a gyerekkori dalaimat, mert már nem felelnek meg a mostani normáknak? S egy neves román aktivista még meg is írja, hogy ez lenne most a legnagyobb problémánk? Nem érti ezt a pátoszt? Hát ha nem érzi, azt jelenti, hogy neki nem voltak kedvenc könyvei, kedvenc dalai, filmjei, filmsztárjai soha! És érzelmei sincsenek! Nekem igenis fáj, mert mindenre emlékszem abból a könyvből, arra is, hogy sajnáltam, amikor befejeztem, hogy vége lett, és a filmbeli Butler kapitány volt az egyik nagy szerelmem! Igenis, érzékenyen érint. Remélem, nem jutnak oda, hogy bezuzzák és elégessék a meglévő példányokat!

Amikor 2011-ben Amerikában jártam, annyira meghatott, hogy a Miami reptéren kétnyelven üdvözlik az érkezőt, spanyolul és angolul, és büszke voltam az engem vendégül látó barátnőmre, aki megtanult spanyolul, csak azért, mert a barna bőre miatt mindig mexikóinak hittek, és spanyolul szólítottak meg az üzletekben, és bárhol, ahol megjelent. És az volt az első lecke, amit meg kellett tanulnom tőle, hogy azt a szót, hogy néger nem szabad kiejteni, magyarul sem! És ez is teljesen normálisnak tűnt, és örültem, hogy a klubokba, ahova magával cipelt, mindig vegyes volt a társaság. És örültem, hogy íme, megszűnt a szegregáció és a faji megkülönböztetés. Nagyon drukkoltam tiszta szívemből a színesbőrüeknek, hogy a társadalom minden területén képviseltessék magukat, legyenek ügyvédek, bírák, orvosok, rendőrfőnökök, úgy mint a mostani filmekben, és ne csak házvezetőnők, elárusítók, és teremőrök.

Én továbbra is szeretem a Cifra palotát, amelynek zöld az ablaka, és minden gyerekmondókát, amelyeket életem első éveiben tanultam, amelyekről most kiderítik, hogy nem polkorrektek, és Katát is szeretem, még akkor is, ha elveszik, és este megverik!