Tegnap jött

a postás! Épp kimentem kicsit levegőzni, két interjú között, megnéztem a virágaimat, általában napjában tízszer leellenőrzöm, hogy mennyit nőttek, hány nárcisz virágzott ki még, a kékibolyák is mennyire kezdenek elszaporodni a fehérek között, mennyit fejlődött a törpeliliomom, amely nemrég bújt csak ki a földből, de gondolom sejtitek, hogy nagy változás nincs, főleg kétóránként nem észlelhető semmi említésreméltó😒 Na épp egy ilyen féligcsalódott állapotomban, arra eszméltem, hogy kinn áll a kerítés előtt a postásnő, akit a Néró tavaly megharapott, de azért nem neheztel túlságosan, és tudatja velem, hogy van egy büntetésem, átveszem? Miféle büntetés!? Én nem tudok semmilyen büntetésről? Hát ő se tudja, miről van szó! Zárt borítékban van! Próbál szabadkozni, de látam rajta az enyhe kárörömöt, vagy csak belemagyarázom a profeszionális távolságtartásába, rezzenetlen arckifejezésébe. Hány kellemetlen percet okozott ő már ebben az utcában, és a következőben is az embereknek! Biztos hozott már bírósági végzést, de még kilakoltatási határozatot is. Egy rendőrségi értesítés kikézbesítése neki meg se kottyan, az talán csak enyhe sokkot generál, enyhébbet, mint egy gyerektartásiról szóló, feltételezem. Akkor átveszem, vagy nem? – kérdi kicsit türelmetlenül. Mondom, hát persze, hogyne venném át, nem lehet nem átvenni! Erre nem válaszol. Nyújtja a zárt borítékot, meg az értesítésről szóló cetlit és az írószert, hogy írjam alá. Nem gondolkodom a szabályokon (hogy 2 méter távolság, meg gumikesztyű kéne, a politia szó mindent felülír), csak veszem a golyóstollát, meg a cetlit, aláírom, visszaadom. És persze a Laci nevére szól, hát mérgesen rohanok be, hogy ez meg mi a fene! Az az első gondolatom, hogy múlt hétfőn kinyitotta a könyvesboltot, ezért büntették meg. De nekem akkor miért nem szólt erről?

Laci jön az üzletből, beköszön a szomszédnak!

Kedves párom épp tusolt, hát kibontottam én reszkető kezekkel, annyira azért nem reszketett már, mint mondjuk a koronavírus előtt, mert most már érzékelem én is, hogy mi a fontosabb az életben, és mi a kevésbé lényeges. Nem is téptem le a szélét, mint máskor tettem volna, hanem vettem az ollót, és gondosan levágtam, hogy a belső papír épségben maradjon. Parkolási bírság! Gondolhattam volna! De azért most nem cirkuszolok, már nem. 200 lej, de ha kifizetjük 15 napon belül, akkor csak 100. Mégse 300 vagy 500! Nem hiányzott, de nézzük a pohár tele felét. Nérónak kellene pénzt elkülöníteni, a heredaganata miatt, de most ez úgysem lehetséges. És örüljek, hogy nem köhögünk, nincs lázunk, és koronavírusra utaló más tünetünk sincs.

Megnéztem Az öreg hölgy látogatását, Tompa Miklós társulat, három kamerás. Kezdtem a fürdőkádban, és befejeztem a hálószobában. Jóttett a lelkemnek!

Úgy tűnik a Salubriserv munkatársai olvassák a blogomat, a képen jól látható a fehér kesztyű, amit most viselnek, hogy ne legyen több okom panaszra!

Ma 11 óra 58 perckor elhúzott fölöttünk egy repülőgép, rég nem láttam repülőt, jó magasan szállt, nem lehetett kivenni olyan messziről, milyen légitársasághoz tartozik, biztos nem Vásárhelyen landolt. Lehet védőfelszereléseket szállított! Minden kis történés olyan nagy esemény az életünkbe. Amikor Lacit elküldöm a közeli boltba, kinn állok a kapu előtt, és várom, úgy képzelem magam, mint ahogy egykor újlaki öregmamám nagymamámat várta haza a pénteki, somlyói hetivásárból. Az ablakból figyelte az utcát: Hogy nem jön mán! Hogy nem jön!? A felsőutca templomfelé kanyarodásáig látott el, kb 150 méterre, de azért leste egyfolytában, két rántáskavarás között. Egyszer csak összecsapta a két kezét: Na jön mán! Itt van mán! Megvolt a boldogság! Én is ugyanígy vagyok mostanában. De ettől függetlenül, van mivel lefoglaljam magam egésznap, a rádiósmunkán kívül is. Ott a kézimosás, például. Említettem korábban, hogy elromlott a mosógépünk. Akármennyit mosok, ahogy befejezem, már vár rám beáztatva a következő adag. Erről meg a kislányom egyik nevezetes gyerekkori mondása jut eszembe, négy vagy öt éves lehetett, amikor játszott kinn az udvaron a homokban. Egy rossz lábosba keverte a vizes homokot, kérdeztem, mit főz. Azt válaszolta: ebből olyan csoki lesz, ami sose fogy el! Ezzel egyben kifejezte leghőbb vágyát is. Mennyit változik az ember élete során! Most a leghőbb vágyunk, hogy kimozduljunk házból! Ki hitte volna!?

Voltunk a tegnap a városban, és esküszöm, kiruccanásunk egy külföldi kirándulással ért fel! Előbb a stúdióba mentem, ahol orvosirendelő szag terjengett a hallban és a folyósókon, a klóros fertőtlenítés miatt, személyesen az igazgatónőtől kaptam maszkot és gumikesztyűt, meg olyan profibb maszkot, amelyet 90 fokon kell mosni. Megjegyezte viccesen: Mintha csak a sebészeten lennénk! Most az a dilemmám, hogy mivel mérhetem meg a víz hőmérsékletét? Megvárom, hogy elkezdjen zubogni, aztán leállítom, valami ilyesmi, s akkor beleteszem a védőmaszkot a forró vízbe, vigyázva, hogy a gumizsinórja el ne olvadjon? 😊

Az utat visszafelé a könyvesboltunkig megint gyalog tettem meg, a Bolyai tetőn két autó szélvédőjén parkolási büntetés, micsoda városban élünk! Itt a világvége a nyakunkon, ők meg még mindig azzal foglalkoznak, hogy vadásszák az illegálisan leparkolt autókat! Gyorsan sietősre fogtam, hátha még időben odaérek Lacihoz, és a törvénytelenül parkoló autónkhoz, hogy elhúzhassunk onnan, a főtér szegletéből a lehető leghamarabb! A Dózsa utcai Kaufland parkolója majdnem teljesen megtelve, az emberek, akárcsak az autók, nemigen tartották be a szociális távolságot. Elköltöttük az összes kajajegyet, hogy ne kelljen többet jövő péntekig kimozdulni. Még jó, hogy van kajabon (étkezési utalvány) , mert már bajban lennénk, a parkolási bírság, a villanyszámla, a gázszámla, a net meg a telefon elvitte majdnem a teljes fizumat. De én nem panaszkodom, annyit ábrándoztam arról, hogy nyugdíjas koromban hogyan fogom okosan beosztani a kevéske pénzemet, hát most itt a főpróba!

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s