2020. március 24.

Nem merem like-olni az ismerőseim régi fotóit, mert engem is provokálnak, hogy folytassam a játékot. Nincs időm, és kedvem se ilyen folytatásos játékokra. Egyelőre. Már kaptam egy felkérést, még nem válaszoltam. Nem is fogok már.

Születnek a karanténversek, írások, nagy irodalma lesz ennek, ha túléljük!

Ledöbbentett, hogy milyen kihaltak a városok, a metropoliszok, tényleg olyan apokaliptikus képeket láthattunk a tévében. Ha valaki fentről figyelne minket, tényleg azt hihetné, hogy az emberi faj kipusztult, csak néhány egyed élte túl a kataklizmát, a járőröző rendőrök meg az a néhány személy, aki kimerészkedik, vagy munkábajár.

Tegnap az unokám szülinapja volt, ma a kalotaszegi nagyapámé, most lenne 110 éves, el se hiszem, hogy egy évszázad meg egy évtized eltelt már csak a nagyapám születése óta is. Ha Blanka még vár egy napot, akkor Vanessza unokám pont ezen a napon született volna. 😊

A szomszédokhoz jönnek a rendelések, már két háznál is megállt a GLS futárszolgálat kocsija. Most azt figyelem, hogy kinek van pénze ilyenkor rendelni dolgokat. Sokan a szorongás miatt tesznek olyasmit, terveznek mindenfélét, amit amúgy nem tettek/terveztek volna. Ezzel dacolnak a körülmények ellen. Mások most hozakodnak elő nagy horderejű projektekkel. Ismerem ezt a jelenséget, a nagyfokú szorongásban, amikor nagyon magunk alatt vagyunk, az ilyen ábrándok szolgáltatják a menekvés illuzióját. Éltem már át ilyet párszor.

Születtek jó viccek, vírusos lett 2020, installáljuk újra, a hajótörött elbújik a lakatlan szigeten, az egyetlen pálmafája mögé, amikor a luxushajó elhúz mellette, és Shiva panaszkodik, hogy már elege van a kézmosásból, a sok kezét nem győzi mosni. És Mona Lisa végre relaxál, mert üres a Louvre!

Aztán mindenkiből előjön az önzés, a keserűség, sokan lázadoznak, a 65 év fölöttiek nem fogadják el, hogy esetükben miért komolyabbak a megszorítások, pedig sokan közülük voltak katonák, még a nők is, akik egyetemet végeztek! Hol itt a katonai fegyelem? Egy pszichológus mondta ma a tévében, hogy a frusztrációs toleranciánk nagyon alacsony!

Ma reggel a szemetesek közül az egyik kesztyű nélkül dolgozott, megfogta a kukánkat, hogy kiürítse, aztán Laci kiment, és ugyancsak puszta kézzel behozta az udvarra. Közben olvasom, hogy még a kinti ruháinkat is kinn kellene hagynunk az ajtó előtt. Hát még a cipőt, amelyiknek a talpán minden létező vírust behordozhatunk a házba! Itt halomra dőlnek ki az orvosok. Adrian Paunescu verse mindjárt beigazolódik. “Și ce-ar fi dacă Într-o zi blestemată Ne-am îmbolnăvi cu toții Deodată, Și medici, și pacienți, Și părinți ,și copii…”/Mi lenne, ha egy átkozott napon mind megbetegednénk egyszerre/Orvosok, páciensek, szülők és gyerekek... Rákerestem megint, csak a facebookon van már meg, sok oldalról leszedték, ne riogassák az amúgyis babonás román lakosságot. Fontosnak tartom tisztázni, még mielőtt megvádolnának: a köztisztasági vállalat emberével nincs semmi bajom, ez nem diszkrimináció (mert egy kisebbséghez tartozik), hanem az van, hogy ő végigmegy az egész városon, és hordozza a kezén a fertőzésveszélyt. Mi meg elbagatellizáljuk a problémát, hogy nagyobb a tömeghisztéria! Az amerikai ismerősöm kitette, hogy Hello people, 3%-a a lakosságnak érintett csak, ne túlozzuk el! Közben jár a tengerpartra, s jacht-on szórakozik a haverináival! Valahogy Noé legendája jut eszembe, amely minden vallásban állítólag megjelenik, az özönvíz legendája (azok számára használom a legenda szót, akik mostanában megkérdőjelezik az Isten létezését!). Noét is kiröhögte a környezete, amikor kitartóan építette a bárkáját. Most ezek a veszélytagadók is ilyen Nóé-korabeli hitetleneknek tűnnek nekem.

A szomszéd napszámost fogadott fel, hogy felásassa a kertjét, kávét, sört hozott ki neki. Tán még kezet is fogott vele. Akkor hogy is állunk az óvintézkedésekkel? Még egy újságíró kollegám is letácsolt, hogy ő is kertészt hívott, és pepszivel kínálta meg, de nem ölelkeztek. Nem kell ahhoz ölelkezés, hogy a kór átadódjon, elég a fél méter távolság! Én már nem értek semmit. Várjuk, hogy itt is a katonai teherautók szállítsák a halottakat, és ha az utcánkban is áthalad a konvoly, akkor majd komolyan vessszük! Ha ezt szóváteszem a kedves kollegámnak, akkor rámfogja, hogy pánikolok! Gondolom, mondanom sem kell, hogy a gyorsfutár, aki a szomszédasszonyomnál járt a tegnap, az sem viselt kesztyűt, és ezt csak úgy elvicceljük! 😀

Párom megjött a bevásárlással, vett két sört!

Lacit ma felhívta (már szerda van, március 25-dike) egy kliens, hogy eljönne a könyvért, amiért nem méltóztatott sem hétfőn, sem kedden eljönni, pedig Lackó csak miatta nyitotta meg az üzletet. Emiatt is felment a cukrom, mondom, jó, csinálj, amit akarsz, de ha így viselkedsz, maradj inkább anyádéknál, én itt hatodmagamért felelős vagyok (bármennyire is nevetségesen hangzik a nemállatbarátoknak!), igenis felelős vagyok 5 darab házikedvenc életéért. Ha mind a ketten lebetegszünk vagy neadjisten elpatkolunk, akkor kire marad ez a sok állat???!!!

Közben azt is látom, hogy a politikusok magas szinten paroláznak egymással, Szijjártó Péter a kínai nagykövettel kezetfognak, leülnek tárgyalni. És a bombahír is megjött, hogy Charles herceg tesztje pozitív lett!

Laci mérgesen elviharzott, azóta sem jelentkezett, az ő baja. Én biztos nem kérek bocsánatot! Azt is tisztáztam vele, hogy ha megbüntetik az utcántartózkodásért, magára vessen, én nem fizetem ki a büntetését, oldja meg!

Az egyetlen hozadéka ennek a helyzetnek, hogy most minden jó darabját a marosvásárhelyi színháznak megnézhetem. (Feltéve, ha lesz időm rá! Mert még idő is kell hozzá, bármennyire is ítéletnapokat élünk, a nap még mindig csak 24 órából áll, még akkor is, ha a munkábajárás időintervallumát ajándékba kaptuk). Miközben a szabadúszó színészek munka nélkül maradtak! Sokan poénkodnak a lisztfelvásárlókkal, egy kollegina kitette, hogy a Kauflandban feltöltötték a tartós élelmiszerek részlegét, ő mindet nekünk hagyja! Az összes lisztet! Mások, hogy a lemezboltban van Liszt, ne aggódjunk! Ez utóbbi poén jobban tetszett. De én látok logikát abban, hogy ha sok tartós élelmiszert veszünk egyszerre, akkor nem kell gyakran boltba járnunk. Ezt miért nem fogadjuk el, mint egy lehetséges biztonsági óvintézkedést, amit a saját magunk védelmében meghozhatunk?

Időközben írtam a kedves páromnak, hogy küldjön egy fotót a városról, hogy csatolhassam a blogomhoz. Látom, jónéven vette, hogy mégis kommunikálok vele. Most mindannyian hiperérzékenyek vagyunk, és vágyunk a megértésre, a szeretetre. Úgy hogy ezennel elkönyveltem, hogy kibékültünk! Szeretném, ha ő is naplót írna, hogy az ő szemszögéből is képet kapjak erről a helyzetről, megígérte, de egyelőre nem fogott neki.

Ezt a fotót küldte, itt nem látszik semmi, semmi járőröző katonaság az első karanténnapon, az autók eddigis így parkoltak, csak a járókelők hiányoznak. Itt Remeteszegen is percenként elhúz a házunk előtt egy autó! Mintha nem történt volna semmi…

Eldöntöttem, hogy többet nem rugózok se azon, hogy moss kezet, se azon, hogy vesd le a cipőd, se azon, hogy a szomszéd miért érintkezik idegenekkel, és a köztisztasági vállalat alkalmazottja miért puszta kézzel dolgozik. Mert még rámfogják, hogy pánikolok, és ez nekem most fontos, hogy ne tartsanak pánikbetegnek! Épp van elég bajom így is! Isten kezében vagyunk! Remélem, kesztyűs kézzel bánik velünk! 😊

Luciférj hazaért, és egyetlen filterrel sem találkozott. Kijelentette, hogy itt nálunk a városban nincs veszély! Megértettem, ahhoz tartom magam! A családi béke kedvéért.

Beszámolt arról is, hogy az egyik homeless ismerősünk ott ül nagy szomorúan a Kossuth utcában a rendőrség előtt, ők hova meneküljenek? Számukra milyen házikarantén van érvénybe, ha nekik nincs is lakásuk? Ez egy másik nagy kérdés!

A tengerentúlon pedig már működik a fake news alert. Végre valami jó is! Kiposztolt egy amerikai ismerősöm egy hírt, hogy az olasz államfő könnyekkel a szemében szól a néphez, és a fotó le volt takarva, amikor pedig rámentem, megmutatta a képet, alatta pedig pirossal írta, hogy ezen a fényképen nem az olasz államelnök látható! Laci kapott olyan üzit, hogy hamarosan leáll a net, és biztos még sok ilyen baromság kering. És megint előjöttek az olyan körüzenetek, hogy ha nem küldöd tovább minden kontaktodnak, leáll a facebook! Hárman is elküldték, mindenkinek szépen türelmesen megválaszoltam, hogy kamu, nem szabad bedőlni! Erre kaptam mindenkitől egy kék like-ot. Imádom, amikor minden körüzire egyénileg válaszolok, s csak like-okat kapok válaszul!

Ne feledjem a felhívást sem, amit most láttam két híradó között a Digi-n, hogy oltassuk be magunkat influenzajárvány ellen! Valahogy olyan cinikusan és nevetségesen hangzik ez most!

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s