Az éjjel nem tudtam elaludni, vagyis szépen spontánul elszundikáltam fél egy után, de amiután elcsendesedtünk, Laciférj/Luciférj (most már hiába is tiltakozik), felkelt, mert a sok esti sör hatására még egyszer ki kellett mennie a fürdőbe. Mivel én még csak a felületes álom fázisában voltam, felébredtem, felmérgelődtem, és a negatív hipnózis tüneteit produkáltam. Az meg abban áll, hogy bekattan, mint egy vezényszóra: Nem fogok tudni visszaaludni! És lőn! Legalább háromig forgolódtam, és mérgelődtem magamban, és jártam a mosdót, mert ezt csinálom, tízpercenként éreztem, hogy pisilnem kell, ez valami borzalom. Nem kívánom senkinek! Az idegbajnál minden jobb, lábtörés, kéztörés, hátfájás (ez utóbbival ismerkedem már vagy másfél éve, de nem megyek orvosshoz, mert akkor kitalálják, hogy szpondilózis vagy porckopás vagy mit tudom én milyen nyomoruság. Inkább jógagyakorlatokat végzek, de azokat is csak elméletben, mert este körémgyűl az összes állat, és nem hagynak mozogni. Na ilyen kialvatlanul megyek már harmadik napja munkába, s akkor csodálkozom, hogy ingerült vagyok!?

A reggeli tusolás valamennyire felébresztett, most mindent olyan tudatosan csinálok, főleg ami a tisztálkodást illeti, olyan aprólékosan, módszeresen, és tudatában annak, hogy ez mennyire fontos. A Lacicégtől a gyaloglás mégjobban esett, habár ma is kicsit késve érkeztem, de ilyenkor van időm gondolkodni, és a legtöbbször hangoskönyvet hallgatni. Most Márai naplóját hallgattam, az utolsó éveiből, most jutottam el oda, hogy meghalt Lola, a felesége, akit hónapokig ápolt, majd a korházban látogatta, ahol két nörsz vigyázott rá éjjel-nappal. Azt éreztem, hogy annyira illik ez a szöveg a mostani krízishelyzethez, habár számomra még nem krízis, csak ami a rádiós témákat illeti, de ahogy az a 85 éves öreg író látja a világot, az életfilozófiája nagyon hasznos vagy gondolkodásra készteti az embert, hogy mi is az élet, és melyek az igazi értékei.

A tegnap reggel a főtéren mentem végig, a ruhásüzlet alkalmazottja akkor tette ki a lábtörlőt, és én arra gondoltam, hogy ime, nem állt meg az élet. Ma a Sáros utcán mentem fel, a Bolyai téren át, majd végig a Gecse utcán. Már szinte alig közlekedett egy-egy autó, az utca közepéről lehetett fotózni. Érdekes, fura érzés volt. És mintha már nem is Mácsai Pál, a színész olvasta volna a naplót, hanem maga a szerző, Márai.

A rádiónál két aktuális interjút gyártottam, a főszerkesztő reklamált, hogy a patikus ahelyett, hogy megnyugtatott volna, csak panaszkodott. A patikusok kamarájának egyik székelyföldi elnöke, nekem fel sem tűnt, hogy panaszkodik, inkább csak megállapította a tényeket szerintem. Inkább az volt kicsit ijesztő számomra, hogy krákogott és köhécselt, és a végén bevallotta, hogy beteg. Persze semmi komoly, csak megfázás, mentegetőzött. Sose lehet tudni…

A szerdán összeállított turisztikai műsoromban egy csomó elem már módosult, ki kellett vágjak belőle részeket, még így is elavultnak tűnt három nap után. Olyan rohamosan változnak itt a dolgok. Lehet elővesznek ezért is. De nem akartam kidobni teljesen a turisztikai szakember eszmefuttatását. Nem jó ez a szó, de most nincs időm meg kedvem gondolkodni. Így is csodálkozom, hogy mennyire jól működöm napi 4 óra alvással. Remélem, azért az éjjel már kicsit nyugodalmasabb lesz.

A zenei szerkesztő olyan számokat választott a műsoromhoz, hogy majdnem mindet ki kellett dobnom, Gyönyörűm, már nem tudom ki énekli, de tele van ilyenekkel, hogy én őrködöm a biztonságod felett, ebben a válságos időben, ilyesmik, ráadásul a dal is pocsék. Queen, It.s a hard life, tiszta poénszámok, nem szeretem, amikor a dal úgy passzol a szöveghez, mint egy amatőr youtube videón a szívecskék meg a kézfogás ott, ahol jön a szövegben, hogy “szorítsd a kezem” :)) Ez utóbbit asszem, mégis bennehagytam, mert legalább ez egy komoly alkotás.

Ma délután engem is elkapott a gépszíj, Laci itthon bekapcsolta a tévét, s úgy maradt, megtudtam, hogy nálunk 79 eset van már, a reggeli 61-hez képest, hogy a brazil elnök is megbetegedett, hogy a parlament is karanténba került, stb, és van egy pár új szó is már, amelyeket még nem sikerült meegjegyeznem, a fertőzöttek biztonságos szállítása nemtommivel történik, ma egy politikussal kivételeztek, és ez nem fog büntetlenül maradni, mondták a szakemberek. Olaszországban már több mint ezren meghaltak, Kína segélyt küld az olaszoknak, szakértőket is. Vajon Trump is elkapja? A brazíl elnökkel találkozott nemrég. A Copy shop három embert meneszteni akar, nem megy az üzlet, a diákok nem spiráloztatnak, pecsétgyártásra sincs már szükség, nem kell már színes fénymásolás sem, csak kaja, tartalékolni minél többet. Csak az élelmiszerüzletek mennek meg a gyógyszertárak, s gondolom a kocsmák, de a felelősek otthon isznak, a dohányboltok élnek meg válság idején még, de cigi itt nálunk a nagyáruházakban is kapható. A Maros Művészegyüttes minden koncertet lemondott, turnékat, a szállásuk már megvolt, vissza kell igényeljék a foglalási pénzt.

Lacira ma rászólt egy nő az autóalkatrész üzletben, hogy ne álljon olyan közel hozzá, igaza volt. A kocsink a szervízben, a két bicajom lerobbant a télen, mind a kettő nyekereg, vajon a bicajos üzlet működik a jövő héten? A fogorvosi rendelőket is be akarják zárni, kedd reggelre van időpontom, de amúgyse mennék.

Eszembe jutott a spanyolnátha, persze azóta sok minden változott, csak az emberi természet nem. Eszembejutott megint Petrimama, hogy mesélte, hogy ő a nagynénje házában nőtt fel, mert annak az egész családját elvitte a vírus, ezért őket “örökbefogadta”, mert az anyja is özvegy volt már, petrimamának már nem élt az apja, és akkor átköltöztek negyedmagukkal a nagynénjéhez, mama, a két fiútestvére, és az én öregmamám, akivel van valahol egy kép, látom magam előtt, de a képet nem találom. Aztán a kisebbik bátyja odaveszett a második világháborúba. A nagynénje bába volt, Hajni barátnőm azt mondta, szintén ezotériával foglalkozik, hogy ez egy nagy adottság, ha volt a családban bába, az rám is kihatott. Lehet, ma megéreztem, hogy Laci eltitkol előttem valamit, szóvátettem, és akkor bevallotta, nem volt nagy dolog, de örültem, hogy érzem, amikor valaki hazudik, vagy erőfeszítést tesz arra, hogy ne mondjon el valamit. Mert hazudni is erőfeszítés, ezért érzem ezt a két dolgot. Na ennyi mára. Végig akarom nézni a Mester és Margaritát, megvan a Videán a sorozat, és a Sirályt is, mert csak a végét láttam. Szuper ötlet ez az online színház.