Ludasmanyi és a könyvesbolt 2

Lm megelégedéssel nyugtázta, hogy ez a nap is lejárt. Habár összeveszett főnökével egy rendezvény kapcsán, amire nem akart elmenni, ennek ellenére ő sem érti, hogy tudott a heves szóváltás után olyan hamar megnyugodni. Elment férje kicsi üzletébe, és elkezdte rendszerezni a múltkorában egy kupacba felgyűjtött könyveket. Volt ott minden, külföldi, belföldi, erdélyi, magyarországi, fordítások, elbeszélések, verseskötetek. Tavaly szentelt egy műsort Lendvay Évának, a költőt akkor interjúvolta meg a Megy a magnó sorozat riportere, amikor még az csak lapszerkesztő volt, és még első kötete sem jelent meg. De már voltak fordításai, és versei is a lapokban. A hallgató megtudhatta, hogy ő Szemlér Ferencnek a lánya, és hogy édesapja nyomdokaiba akar lépni, de nem tolong, szerény, és keményen dolgozik célja érdekében. Lm már akkor félretette ebbe a saját kis gyűjteménybe a Lendvay-kötetet, de nem lapozta fel. Most ismét kézbevette, és nem kicsi volt a meglepetése, amikor a dedikációt meglátta. Lendvay Éva kézjegye volt a címlapon, és a szerző nem is akárkinek, hanem Huszár Sándornak és nejének, Irmának dedikált. Jó volna kideríteni, milyen kapcsolatban voltak, aztán meg honnan került be az antikváriumba a dedikált példány. Lm megnyitotta Huszár Sándor wikipédia oldalát, és már semmin sem csodálkozott: az erdélyi író, aki  inkább a perifériára szorult, szervezetlen munkásrétegek, a legszegényebbek írójaként indult, és akit a kritika származása és élményvilága alapján munkásíróként üdvözölt, és Nagy Istvánnal rokon vonásait kutatta, 2005 december 13-dikán hunyt el Békéscsabán! Ma pedig december 9-dike, szóval érthető, ugye, hogy miért került Ludasmanyi kezébe a Lendvay kötet. Nem ismerte különösebben a verseit, de most egyből megragadták a tengerről és főleg a tengerparton talált lyukas kőről szóló verssorai. 

Eldöntötte, hogy kutakodik kicsit a két alkotó életét illetően. Megkeresi, van-e Huszár interjú a rádiónál, és utalást talál-e valahol arra vonatkozóan, hogy a két művész milyen kapcsolatban állt egymással. Huszár műveinek javarésze már megjelent, amikor Lendvaynak ezt a második verseskötetét kiadták. Talán jó volna a mindentudó K. M.-t kikérdezni, előbb fellelkesült az ötlettől, de aztán mégis elvetette a gondolatot, annyi ideje nincs, hogy magánjellegű nyomozást folytasson. Főleg, hogy a rádiónál kevés időt engedélyeznek neki a szalagtár és a régi írók életének tanulmányozására. De szerencsére itt vannak vele a könyvesboltban, lépten-nyomon a műveikbe botlik. Jó ez a párosítás: régi hangok, régi könyvek. Csak egyeztetnie kell a műveket az alkotóikkal.

Természetesen, amikor felkészült a biciklis hazaútra, a hátizsákjába a Lendvay-kötetet is bepakolta. Itthon aztán mégegyszer megkönnyebülve nyugtázta, hogy a nap hálistennek letelt, már csak pontban 6 év, 4 hónap és egyetlen nap marad a várva várt előrehozott nyugdjazásáig, addig valahogy talán csak kibírja, ha pedig nem, akkor még mindig ott van pár mentő opció, végkielégítést kérhet, felajánlhatja a szüleinek, hogy odaköltözik, és gondozza őket, vagy pedig meggyőzi a férjét, hogy pályázzanak nyomdagépekre, kifizeti ő a pályázatírás díját, csak éppen induljon már el valamilyen fejlesztési irányba, aztán megtanulja ő a nyomdai munkát, és korrektúrát is vállalhat. Eddig is vállalhatott volna, de a rádió egészen felemésztette a hét aktív napjain az energiáit, ezért a hétvégéket saját idejének akarta betudni. Azért is boldog, mert decemberben lejár a bankrészlete, ezáltal fellazul kicsit pénzügyi téren, és máris szóbajöhet az áhított pályázat megrendelése.  

Lm mindig a jeleket kereste mindenben, múlt hétvégén a fodrásztól jövet, a járdán ott kuporgott előtte egy fekete-csíkos galambfióka, gondolkodás nélkül felkapta, itthon Maci-párjával lehozták a padlásról a megüresedett kanárikalitkát, megtisztították, és berendezték a galambfióka lakhelyéül. Az ijedt madárka pár napig gubbasztott, de azután elkezdett vizet inni, majd félénken csipegetni kezdte a kölesmagokat is. Lm mindennap egyszer megröptette a szobában, és hétfőre már látszott, hogy a madár igényli ezt a csekélyke szabadságilluziót. Hősünk nem tudta, nem értette, milyen jel bujik meg a galamb megjelenésében, mi a párhuzam Galambka és az ő sorsa között, lehet pont az, hogy ő is egy ilyen rabmadár, aki vágyik a teljes szabadságra, de addig nem kaphatja meg, amíg fel nem nő teljesen. Galambka esetében ez szó szerint értendő, míg hősünk ez alatt talán blogírói mivoltának magasabb régióinak elérését érti. Egyszóval csak azt, hogy teljes munkaidőben művelhesse ezt a műfajt. 

Ez most egy kis kitérő volt, de muszáj volt említést tegyen Galambkáról, mert most már ő is az élete része, és minden vele kapcsolatos újdonság ezután is itt lesz a blogon, de nem a madár aktív és egészségre utaló viselkedése volt az, ami igazán meglepte, másodjára a mai napon, hanem egy egészen szokatlan dolog, éspedig az, hogy amikor öntözte a virágait, a kisasztal alatt lapuló digitális mérleg egyszercsak megszólalt, és azt mondta félig-meddig érthető módon, hogy Noua (vagy talán doua?) kilograme! Ludasmanyiban megfagyott a vér, habár szereti a paranormális dolgokat. Az este is azt a videót nézte Paul Street-től, akinek a követője is lett, mindjárt az első youtube megosztásának megtekintése után, hogy Kutyák, akik szellemeket láttak, vagy van egy másik 3 megmagyarázhatatlan videó, az első egy Elisa Lam nevű kanadai diáklány rejtélyes halálával kapcsolatos, egyik kedves kolleganőjével is volt egy ilyen eszmecseréje a múlt hétvégén, hogy vajon miért vonzódunk a rejtélyek irányt, és miért fontos nekünk a költők titkos életének megismerése, nem szeretnék úgy fogalmazni, hogy sötét múltja. És itt kolleganője felhozta példaként, hogy a József Attila össze műve oldalon van egy Szabad ötletek jegyzéke című fejezet, és ott milyen furaságok és ocsmány szavak is előfordulnak! Még figyelmeztetés is van, amikor rákattintasz, hogy felnőtt tartalom vagy ilyesmi. Lm-nak tehát minden paranormális vonzódása ellenére kicsit inába szállt a bátorsága, eddigis tartott attól a beképzelt mérlegtől, amely mindig többet mutat, mint amennyit ő szeretne, hogy mutasson, de most aztán végképp megváltoznak az erőviszonyok közte és a félelmetes készülék között! És nem az ő javára! Gyorsan meggyújtott egy füstölőt, és három gyertyát az Angyalka-faragvány előtt, hogy elűzze a rossz szellemeket. A biztonság kedvéért felhívta Maciférjét is, aki próbálta megnyugtatni, hogy ez csak azért van, mert merülőben az elem, de Lm ettől cseppet sem nyugodott meg. Megröptette Galambkát, közben Milo kutyáját kétpercenként figyelmeztette, hogy Madárkát megfogni nem szabad, ezekután leült, hogy elektronikus papírra vesse mai izgalmas élményeit. 

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s